PLA vagy CPLA?

Az eldobható műanyag okozta környezeti problémák fontosságát nem győzzük hangsúlyozni, ezért szenteljük minden pénteken a Facebook posztunkat a témának és mutatjuk be a legújabb best practice-ket a világban. Jó hír, hogy rengeteg előrelépés történik ezen a területen, a kevésbé jó, hogy még mindig van mit tenni. A műanyagnak szerencsére számos olyan környezetbarát alternatívája létezik, például a természetes növényi alapanyagú termékek, amelyek lebomlanak, így nem súlyosbítják a már fennálló környezeti problémákat. A mai írásunkban a PLA továbbfejlesztett verziójáról lesz szó, mely szintén a biopolimerek családjába tartozik és a CPLA elnevezést kapta. Akik rendszeresen követik a blogunkat, már bizonyára olvastak róla egy korábbi blogbejegyzésünkben, hogy a biopolimerek kémiai vegyületek, melyek megújuló természetes forrásokból származnak és biológiai úton lebonthatók.

PLA vagy CPLA evőeszközök

Milyen kihívásokkal találhatjuk szembe magunkat, ha a műanyag termékeinket helyettesíteni szeretnénk?

A műanyagból számos termék készülhet, legyen szó pohárról, tányérról, evőeszközről, szívószálról vagy elviteles dobozról, az pedig nem is kérdés, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy ezeket a gyorsan fogyó eszközöket fokozatosan kivezessük a kínálatból. A jogszabályi környezet is ezt támogatja, 2019. március végén az Európai Parlament is megszavazta az egyszer használatos műanyagok betiltását, így 2021-től az Unióban be lesznek tiltva az egyszer használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, fülpiszkálók, illetve a léggömbök pálcikái. Ettől a döntéstől függetlenül nem maradunk lebomló alternatíva nélkül a piacon. Ahogy már utaltunk rá, számos opció áll rendelkezésre a műanyag helyettesítésére, melyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A PLA-ból készült pohár jól bírja a hideget, de 45 fok felett eldeformálódik. Ezért ajánljuk hideg italokhoz és ezért nem készül belőle például evőeszköz. A PLA éppen ezen tulajdonsága hívta életre az alapanyag továbbfejlesztését és jött létre a CPLA.

A PLA 45 fok felett deformálódik, ezért ajánljuk hideg italokhoz

Mi a különbség a PLA és a CPLA között?

A PLA és a CPLA is kukoricakeményítőből készül, alapjában véve a gyártási folyamat ugyanaz mindkét alapanyagnál, a CPLA esetében viszont a gyártás utolsó lépése a kristályosítás. A kristályosításnak köszönhetően az alapanyag szerkezete megváltozik. Ez azt eredményezi, hogy a CPLA csak +85°C felett reagál negatívan a hőre, így olyan termékek is készülhetnek ebből az alapanyagból, melyeknél alapelvárás, hogy bírják a meleget. A korábban említett evőeszközökön kívül a kávéspoharak fedelét is elő tudják állítani ebből az alapanyagból. Bár a CPLA nagy molekulatömegű és magas olvadásponttal rendelkezik, természeti környezetben 5-6 hónap múlva kisebb molekulatömegű polimerekre bomlik, 12 hónap alatt végbemegy a teljes lebomlás. Szerves hulladékkal komposztálva 2 hét múltán elkezdődik a bomlási folyamat.

CPLA fedél kávéspoharakhoz

Ha Neked is fontos a fekete…

A Lifehacker cikke egy nagyon lényeges problémára hívta fel a figyelmet: a fekete műanyagokat hiába rakjuk szelektív hulladékgyűjtőbe, az esetek döntő többségében a szeméttelepeken végzik. Ennek az oka, hogy az újrahasznosító üzemekben a hulladékot szenzorokkal válogatják szét, a fekete műanyag pedig elnyeli az infravörös sugarakat, így az ilyen színű termékeket nehezen vagy egyáltalán nem tudják szétválogatni. A CPLA-nak és a PLA-nak köszönhetően nem kell lemondanod erről a színről, ezekből az alternatív alapanyagokból elérhetők fekete színű evőeszközök, szívószálak, de salátástálak is.

A fekete szín esetében is lehet tudatos döntést hozni: evőeszköz CPLA-ból és szívószál PLA-ból

Amennyiben szeretnél még többet megtudni a műanyagot helyettesítő egyéb alternatív alapanyagokról és főbb tulajdonságaikról, akkor nézz szét a blogunkon, ahol sok hasznos információt találsz majd. Ha akadna még kérdésed, keress minket bátran az elérhetőségeink bármelyikén.