Az élelmiszerek és az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységek nyomonkövetése és azonosítása rendkívül fontos a fogyasztók biztonsága érdekében. Ezt a tényt nem lehet megkérdőjelezni. Vajon mennyire valósul meg a valóságban az élelmiszerlánc felügyelete és kontrollja? Ebben a cikkben erre keressük a választ - a végső fogyasztó szemszögéből vizsgálva.

Szakértőink bevonásával vizsgáljuk az élelmiszerek életútját az alapanyagok előállításától kezdve az étel elkészítésén keresztül a fogyasztóig. 

Címkézési követelmények és szabályok

 

Az élelmiszerek és az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységek nyomonkövetése és azonosítása rendkívül fontos a fogyasztók biztonsága érdekében. Ezt a tényt nem lehet megkérdőjelezni. Vajon mennyire valósul meg a valóságban az élelmiszerlánc felügyelete és kontrollja? Ebben a cikkben erre keressük a választ - a végső fogyasztó szemszögéből vizsgálva.

Szakértőink bevonásával vizsgáljuk az élelmiszerek életútját az alapanyagok előállításától kezdve az étel elkészítésén keresztül a fogyasztóig.

„Az élelmiszerlánc-stratégia jövőképe az, hogy az élelmiszerlánc termékek (különösen élelmiszerek) mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítsanak.” Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022”

Az élelmiszerláncba bekapcsolódó összes termelőnek, feldolgozónak és szolgáltatónak biztosítania kell az információk átadásának és továbbadásának a módját úgy, hogy az előző szereplőtől átvett adatok a következő szereplőnek átadott adatokkal kiegészülve torzulásmentesen felhasználhatók legyenek és biztosítsák a teljes nyomonkövetést és azonosítást.

Mit is jelent ez a hétköznapi emberek számára?

A fenti adatok áramlásának és kezelésének a megfelelősége képezi a polcról levett termékeken található címkék adatainak a valóság-alapját. Amikor vizsgáljuk az élelmiszer minőségmegőrzési idejét, az összetevők listáját, az allergének jelölését, a tápérték adatokat stb., ezek mind az élelmiszerláncban résztvevő szereplők információ kezelésétől függenek. A fogyasztó bízik abban, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak, ezért fontos a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása, amelynek meg kell felelnie az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011 számú rendeletében foglaltaknak.

Mi történik, ha valamelyik szereplő nem megfelelő adatokat szolgáltat?

Az adatok torzulnak, átalakulnak, esetleg elvesznek. Ezek következményei a fogyasztók számára általában fel sem tűnnek, hacsak nem egy súlyos allergénhez kapcsolódnak, vagy a minőségmegőrzési időt befolyásolják.

Az alábbi példában csupán egy összetevő esetében szemléltetjük az élelmiszerlánc résztvevőit és azok szerepét az információkezelésben:

Öregedést gátló segédanyag életútja a termőföldtől a ropogós kenyérig

Annak érdekben, hogy a fogyasztói igényeknek minél jobban eleget tudjanak tenni, a pékségek gyakran alkalmaznak öregedést gátló segédanyagokat a kenyér készítés során, hogy a kenyér minél tovább megőrizze frissességét, puhaságát. Vajon mi mindenen megy keresztül ez az adalékanyag, mire késztermék összetevőként olvashatjuk a kenyér címkéjén/csomagolásán?

Az adalékanyag összetevői között lisztet, szőlőcukrot, aszkorbinsavat és enzimet találunk. Mivel állati eredetű összetevőt nem tartalmaz az adalékanyag, ezért az élelmiszerlánc első szereplői a termény előállítók (pl. búzatermesztők). Őket követik az alapanyag gyártók, akik az adalékanyag összetevőit állítják elő (pl. malom). Majd az adalékanyag gyártó a felvásárolt alapanyagokból előállítja az öregedést gátló segédanyagot. Innen a pékséghez kerül az adalékanyag, amelyet a receptúrának megfelelő mennyiségben adagolnak a kenyér előállításához. Végül pedig a fogyasztó asztalára kerül a friss kenyér. Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerlánc szereplői között (változó arányban) megtalálhatók a nagy- illetve kiskereskedők is, akiknek elsődleges szerepük az adott fázisban lévő termék értékesítése.

Jól látható, hogy egyetlen adalékanyag esetén is milyen sok szereplőből tevődik össze az élelmiszerlánc. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a lánc szereplői között megfelelő legyen a kommunikáció, vagyis a láncon előrehaladó termék specifikációja minden fontos és aktuális információt tartalmazzon. Így biztosított csak, hogy a termék előállítója valós és naprakész információval tudja ellátni a fogyasztókat (pl. ha az adalékanyagot gyártó ugyanazon a gyártósoron korábban tejpor tartalmú terméket állított elő, majd erre a gyártósorra közvetlenül rávezette a szóban forgó adalékanyagot, akkor az adalékanyag termék specifikációján tüntesse fel, hogy a termék tejet tartalmazhat. Ennek hiányában a pékség akaratlanul is megtéveszti a fogyasztót.)

 


Felelősségi körök

Elsődleges felelős az az élelmiszer-vállalkozó, akinek a neve vagy cégneve alatt forgalomba hozzák az élelmiszert. Ha ez a vállalkozó nem letelepedettként működik az Unió területén, akkor az élelmiszert az uniós piacra behozó importőr a felelős. A rendelet valamennyi élelmiszer-vállalkozóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok az élelmiszerlánc mely szakaszában működnek, amennyiben azok tevékenységei összefüggenek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával. A rendeletet a végső fogyasztónak szánt összes élelmiszerre alkalmazni kell, beleértve a vendéglátók, illetve közétkeztetők által szállított élelmiszereket és a vendéglátók, illetve közétkeztetők részére szánt élelmiszereket is.

A lánc valamennyi tagja felelősséggel tartozik a saját hatáskörén belül a jelölési információk meglétéért és pontosságáért. Pl.: a kereskedő a felelős, ha tudja vagy szakmai információk alapján tudhatja, hogy a jelölés nem megfelelő (pl. jelöletlen termék).

A fogyasztók egészségének és érdekeinek magas szintű védelme érdekében

 

A fogyasztó csupán a sor végén, a termék megvásárlásakor, a címke alapján tud tájékozódni a termékekről. A hatóságok a címkék ellenőrzésével gyorsan el tudják dönteni a címke szakmai megfelelőségét, mert a címkék tartalma jogszabályokban meghatározottak szerint kötött és meghatározott. Akkor is lehetnek címkézési problémák, ha az információk megfelelőek, csupán nem megfelelő a szóhasználat, illetve a címke kialakítása is megtévesztheti a vevőt.

Sajnos, a tapasztalatok alapján a címkék jelentős része hibákat tartalmaz, amivel a forgalmazók – kapacitás hiányában - nem tudnak foglalkozni. Az is gondot jelent, hogy a beszállítóktól érkező adatok kezelése nem megfelelő, azok felügyelete nem megoldott. Sok esetben a gyártmány-lapok módosítása már nem kerül át a címkékre, ami kockázatot jelenthet a vevő számára is.

A tudatos vevő megvizsgálja a címkét és ellenőrzi annak az adatait, különösen akkor, ha érintett valamilyen allergénnel kapcsolatban, esetleg tudatosan állítja össze az étrendjét. Érdemes a jól bevált termékek címkéjét is figyelni, mivel a tartalom változhat a korábban már említett gyártmány-lap módosítása során.

Az élelmiszerlánc minden szereplőjének kötelezettsége, hogy a termék címkéje megfeleljen az aktuális jogszabályoknak.

A cikkben leírtakat figyelembe véve érthető, hogy az élelmiszerláncban az egyes emberek tudatossága és odafigyelése nagy jelentőséggel bír, mivel a címkén szereplő információk nekik szólnak.

Tags: